Na mielőtt kollektív öngyilkosságot követünk el az akut letargiában, nézzük a dolgot objektíven :)

Akármennyire is elkapat minket a szerethető és fiatal csapatunk, ez még mindig REBUILDING, méghozzá annak is az eleje. A soklépcsős folyamat második szakaszánál járunk, még mindig nem kéne hogy olyan elvárásaink legyenek hogy mi itt idén megmutatjuk a ligának hogy mi vagyunk a faszagyerekek. Ebbe a hibába én is beleesem néha, aztán jönnek az ilyen Chicago-féle kijózanító pofonok, amikből ez a csapat CSAK profitálhat.

Az egész ligában a 3 legalacsonyabb átlagéletkorú csapatban vagyunk, és ahhoz képest elég kompetitívek vagyunk olyan nagyágyúkkal mint az idén már háromszor megvert Hawks, a Red Wings vagy akárki a ligában. Ezeknek a srácoknak a nagyrésze még mindig csak másodéves, alig 100 körüli NHL meccs rutinnal, fiatalok, lelkesek, harcosak és ennél jobb alap nem kell egy jövőbeni sikeres csapathoz. Épp most járunk annál a résznél hogy ezen a szinten felmérjük az erősségeket és hiányosságokat, hogy a következő egy két évben a meglévőkkel és a még csapatba helyet követelőkkel (erről mindjárt) a következő szintre léphessünk.

A mostani szintünk még messze nem kiforrott csapat, de ne is várjuk ezt el. Az edzői stáb a csapattal együtt tanulja a "szakmát" épp, a srácokkal együtt haladnak a következő szint felé. Hogy ez miből látszik, azon kívül hogy mindössze tudjuk hogy 2 év AHL és egy év NHL coaching van mögöttük? Például abból hogy nem tudják hogyan kell a csapatot játszatni korán szerzett biztos előnyben, többször láttuk idén hogy szétesik a játékunk, bambán néz egymásra játékos és edző ha elkezdjük kapni a gólokat és visszajön az ellenfél. Ilyen ez a rebuilding, egy tanulási folyamat mindenkinek, amit végig kell járni. Egy Babcock vagy Laviolette szerű szaktekintélynek lenne legalább 3 azonnal pályára varázsolható elképzelése minden egyes játékszituációra, de ők nem fognak eljönni bohóckodni itt egy rakás újonccal az ziher. esetleg próbálkozhatnánk még ilyen Tom Renneykkel, de az kb. annyit érne mintha egy részeg kőműves csinálna alapot a házhoz. Ehhez Bylsmák, Boucher-k és Saccok kellenek.

De nézzünk körül milyen rebuildingek vannak a ligában jelenleg. Aki meghúzta azt amit mi tavaly, tehát kuka az egész előző éra és szinte az egész keretet feltöltjük a prospectjeinkkel:
Edmonton - hiába a mieinknél papíron sokkal jobb fiatalok, hol fognak ezek egyből playoffolni...
Carolina - a gyengusz keleten is vért izzadnak a 8. helyért
LA - nekik is kellett nem egy és nem két szezon mire számolni kellett velük komolyan

És ezek még a perspektivikus példák, ne is említsünk olyanokat mint a Wild vagy a Leafs (bocs Johnesz). Ezzel persze nem azt akarom mondani hogy mindenki szar csak mi csináljuk jól, hanem hogy a lehetőségekhez képest [vagyis hogy a nulláról kellett kezdeni mert az előző korszakban egyedül Stastny és Liles volt átemelhető mint érték (még a video coordinator se ha emlékszünk még:vigyor:)] még mindig jól áll a mi kis barkácstanfolyamunk. Nekünk nem volt lehetőségünk egy meglévő kicsit frissítésre szoruló csapatba beépíteni a legjobb fiatalokat mint anno Detroitban vagy Vancouverben, itt bizony ki kellett nyitni az óvodát és megtanítani játszani a gyerekeket. Viszont már van stílusa és identitása a csapatnak, vannak világos elképzelések és értékrend. Hogy innen hogyan megyünk tovább az 2 éven belül ki fog derülni, de semmiképpen sem most. Lehetünk egy rapszodikus run and shoot csapat állandó first round exitekkel, de lehetünk powerhouse is egy évtizedre.

Ehhez persze rendbe kell tenni a védekezést, ami régi vesszőparipám nekem is tudjátok. Ez viszont nem idén lesz, mert ez a garnitúra nem alkalmas ettől jobb vagy más védekezésre. Hogy a rossz védekezésben milyen arányban szerepel a játékosanyag és milyenben az edzői stáb az egy érdekes kérdés, de ezt innen nem is fogjuk tudni megválaszolni. Viszont ami előremozdíthatja ezt:

- Gaunce bevetése jövőre, akivel biztos vagyok benne hogy stabilabbak leszünk hátul. Most nem ömlengenék sokat a srácról, de pont azzá fejlődik amire szükségünk van: egy korongügyes, játékintelligens de kőkemény two-way bekk. Ő sem fog csodát tenni az első perctől, de cornerstone lehet.
- Elliott bevetése (inkább 2 év múlva), aki amellett hogy egy állat előrefelé, egyre inkább two-way bekké kezd válni a juniorsben, szintén nagy erősségünk lehet.

Kicsit hosszú agymenésem lett, de szerintem ne várjunk el nagy dolgokat idén, de még jövőre sem, hiába élünk-halunk a csapatért és rakosgatjuk össze minden meccsnap utáni reggelen a szétcincált idegeinket. Hátradőlve nézhetjük ahogy megszopatunk elég sokakat és még így is simán playoff esélyesek vagyunk ebben a teveszar keménységű nyugati főcsoportban. Úgyhogy fel a fejjel, lehetne ez sokkal rosszabb is, járjuk végig az utat és 2 év múlva majd a kardunkba dőlhetünk ha még mindig ugyanitt tartunk, de addig örüljünk annak ami van, mert szerintem még mindig bőven inkább lehetünk optimisták mint nem :)